Én a meggyhúsnak egy módosított változatát ismerem, de az is kitűnő.

Nem teszek bele se ecetet, se szalicilt, semmilyen tartósítószert. Minekután állt egy éjszaka, egy kissé felmelegítem, azért, hogy a szemek összezsugorodjanak, utána szűrőbe teszem, egy kicsit megnyomkodom (nem nagyon, csak könnyedén), hogy a leve folyjon ki. A meggyhúst kis üvegekbe rakom, a léből pedig kitűnő szörp lesz. Igazából száraz dunsztba kéne mindkettőt tenni, de én nedves dunsztban röviden sterilizálom. A meggyhús télen olyan, mint a mazsola, a szörp is rendkívül finom.